Czegle Kft

28/10/2026

AZ ÜGYFÉL HIBÁZÁSA ESETÉN IS VISSZA KELL TÉRITENIÜK A BANKOKNAK A KICSALT PÉNZT
A bankoknak akkor is haladéktalanul vissza kell téríteniük a jogosulatlan pénzforgalmi műveletek összegét, ha úgy vélik, hogy az ügyfél súlyos gondatlansága t***e lehetővé a csalást, mondta ki ítéletében az EU Bírósága.

A bankoknak főszabály szerint haladéktalanul, de legkésőbb a jogosulatlan tranzakció észlelését vagy bejelentését követő munkanap végéig vissza kell téríteniük az érintett összeget, feltéve, hogy az ügyfél indokolatlan késedelem nélkül értesít***e őket.

A bíróság szerint ez az értelmezés összhangban áll a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításának céljával. Ha ugyanis a bankok már a kezdetektől megtagadhatnák a visszatérítést az ügyfél feltételezett súlyos gondatlanságára hivatkozva, az kiüresítené az azonnali visszatérítésre vonatkozó kötelezettséget, és arra kényszerítené a fogyasztókat, hogy költséges és időigényes bírósági eljárásokban érvényesítsék jogaikat.

A határozat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bank a visszafizetést követően megtérítési igénnyel léphet fel az ügyféllel szemben, ha bizonyítja, hogy a veszteséget az ügyfél szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése okozta. Ám a súlyos gondatlanság fennállásának bizonyítása a bank feladata.

22/10/2026

15/10/2026

ÚJABB DÍJ A NETES CSOMAGRENDELÉSEN
November 1-jétől újabb uniós szabályok lépnek életbe az Európai Unión kívülről érkező csomagok vámkezelésében. Az interneten rendelt küldeményekre a júliusban bevezetett 3 eurós átalányvám mellett további 2 eurós uniós kezelési díjat kell fizetni.

November 1-jétől újabb uniós szabályok lépnek életbe az EU-n kívülről érkező csomagok vámkezelésében, egyrészt szigorodnak a termékazonosítás szabályai, másrészt netes csomagrendelés esetén 2 euró uniós kezelési díjat kell fizetni.

Az Európai Unió július 1-jétől már 3 eurós átalányvámot vezetett be a 150 euró alatti, unión kívülről érkező kiscsomagokra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiscsomagok tételsorai után a 3 eurós átalányvámon felül kell novembertől további 2 eurós uniós kezelési díjat kell fizetni.

Mivel az uniós szabályozás értelmében az új kezelési díj a csomag értékétől független, ezért a 150 eurós értékhatár feletti küldeményeket is érinti. Lényeges, hogy a díjfizetést nem a fogyasztóknak, online vásárlóknak kell intézniük. A csomagok vámkezelését, így a vám- és díjfizetést továbbra is a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi majd. Egyébként a 2 eurós kezelési díj 75 százaléka, az átalányvámhoz hasonlóan, az Európai Unió költségvetését illeti.

Másrészt november 1-jétől a vám-árunyilatkozaton fel kell tüntetni a csomagban lévő termék kereskedői és gyártói termékazonosítóját is. A részletesebb adatok révén a vámhatóságok pontosabban azonosíthatják az importált termékeket, és hatékonyabban szűrhetik ki az uniós előírásoknak nem megfelelő vagy a fogyasztókra veszélyes árukat. A júliusban bevezetett átalányvám óta csökkent az unión kívülről érkező kiscsomagok száma, a forgalom azonban továbbra is jelentős.

14/10/2026

A KÖZÚTI FUVAROZÓK LITERENKÉNT 25 FT-OS EXTRA JÖVEDÉKIADÓ VISSZATÉRÍTÉST KAPNAK.
Elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást, amelynek alapján a kereskedelmi gázolaj esetén év végéig a jövedékiadó-törvény 113. paragrafus (5) bekezdésében meghatározott összegnél literenként 25 forinttal magasabb összegű jövedéki adót lehet visszaigényelni a törvény hatálybalépésének napjától december 31-éig kiállított bizonylatok után. A kedvezmény a 7,5 tonna feletti tehergépjárművekre és az autóbuszokra vonatkozik.

A jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) 150. paragrafus (46) bekezdésének módosítása szerint a fuvarozók a hazai tankolásokról szóló számlák alapján, a NAV felületén keresztül igényelhetik majd vissza a plusz összeget. Az adóhatóság a törvény kihirdetését követő 5 munkanapon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben és az internetes honlapján az adó-visszaigénylés mértékét.

A Jöt. 3. paragrafus (2) bekezdésének 21. pontja rögzíti, hogy mely járműveket érinti a többlet adó-visszatérítés. Ezen passzus szerint a kereskedelmi gázolaj olyan gázolaj, amelyet
a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy
b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz használnak fel.

07/10/2026

MEGJELENT AZ ÚJRASZABOTT KATA TERVEZETE
A KATA szélesebb kör számára lenne választható, már nem csak magánszemélyeknek lehetne számlázni. Viszont a céges bevételekre különadó és korlátozások vonatkoznának, a nyugdíjasok és nem főfoglalkozásuak számára a tervezet szerinti KATA nem néz ki előnyösebbnek, mint a most élő átalányadó.

Fontos, hogy nem elfogadott jogszabályról, csakis tervezetről van szó!

1. Kik választhatnák?
Az új adónem csakis egyéni vállalkozóknak szól, nem engedi a KATÁZÁST cégeknek. A KATÁT nem választhatná például az, akinek az adószámát a NAV az adott évben vagy az előző 12 hónapban törölte, szintén kizáró ok lenne, ha az egyéni vállalkozó az adott évben saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett. (Bár itt a régi gyakorlat az volt, hogy magánszemélyként lehetett bérbeadni, csakis KATÁS egyéni vállalkozóként nem).

2. A legnagyobb változás: cégeknek is lehetne számlázni, viszont ennek komoly ára van, a céges bevételekre 15%-os kiegészítő adó vonatkozna.

3. Mennyi lenne a havi KATA?
Főfoglalkozású kisadózónak 2027-től: havi 100e Ft.
Nem főfoglalkozású kisadózónak 2027-től: havi 50e Ft.
A régi KATA szerint adózóknak 75e Ft, de ők csak magánszemélyeknek számlázhatnának.
Nem főfoglalkozású például az, akinek van legalább heti 36 órás munkaviszonya, nyugdíjas, illetve több más, a törvényben felsorolt jogcímen sem minősül főfoglalkozásúnak.
2028-tól már nem fix összeg lenne a havi adó, hanem a minimálbérhez kötnék a fizetendő fix havi tételeket.

4. A tervezet szerint az éves bevételi keret 22M Ft lenne. Ha valaki egész évben KATA-s, akkor a 22M Ft-ot meghaladó bevétel után 40%-os különadót kellene fizetnie. Ha valaki év közben kezdi vagy szünteti meg a KATA-t, akkor a 22M Ft-os keretet arányosítani kellene. Jövőre áfában az alanyi mentesség határa is 22 M Ft lenne, így végre a KATA és az áfamentesen kiszámlázható korlát határa is megegyezne.

5. Céges bevételnél jön a 15%-os kiegészítő adó: Ha az egyéni vállalkozónak kifizetőtől származik bevétele (pl. cégek, önkormányzatok, alapítványok) akkor az 15%-al adózik. A kiegészítő adó lényegében úgy működik, hogy a kifizetőtől származó bevétel × 15% és ebből le kell vonni a fizetendő havi tételes KATA összegét. A fennmaradó összeg után kell megfizetni a kiegészítő adót.

6. Van egy nagyon fontos 50%-os szabály is, a tervezet szerint megszűnne a KATA-alanyiság, ha egy adóévben ugyanattól a kifizetőtől, illetve az ahhoz kapcsolódó vállalkozásoktól származó bevétel eléri az összes bevétel 50%-át. Ez akadályozná meg, hogy valaki gyakorlatilag egyetlen cég kvázi alkalmazottjaként KATA-s vállalkozó legyen. Ráadásul a volt munkáltatónak sem lehetne számlázni: megszűnne a KATA, ha a kisadózó a munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerezne ilyen bevételt. Ez egyértelműen a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyal történő kiváltását próbálja megakadályozni.

7. Mikor nem kellene havi KATA-t fizetni? Nem kellene megfizetni a tételes adót, pl: táppénz, CSED, GYED, GYES, GYET, ápolási díj, vagy az egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén. A szüneteltetésnél azonban fontos kivétel: ha a vállalkozó a szünetelés alatt KATA-s tevékenységet végez vagy bevételt szerez, akkor ismét fizetési kötelezettsége keletkezik.

8. Mit vált ki a havi KATA? A tételes adó megfizetésével a főfoglalkozású kisadózó mentesülne többek között a vállalkozói SZJA, az átalányadó, saját SZJA, saját TB-járulék, szociális hozzájárulási adó megállapítása és megfizetése alól. Az alkalmazottak után fizetendő adókat és járulékokat viszont nem váltaná ki a KATA.

9. Javulna a TB- és nyugdíjalap, a főfoglalkozású kisadózó biztosítottnak minősülne, és jogosultságot szerezne a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásokra. A mellékállású nem, ami nem elhanyagolható hátrány pl. a most átalányadózó mellékfoglalkozásuaknál. 2027-ben az ellátások számításának alapja havi 317e Ft, 2028-tól az adott évi minimálbér. Ez jelentős változás nyugdíj szempontjából, mert a KATA-s időszak nem egy nagyon alacsony, fix ellátási alappal jelenne meg, másrészt már 12 hónap szolgálati időt szerezhetne a KATÁS egy év alatt, szemben a mostani kb. 8 hónappal.

10. A nem főfoglalkozású KATA-s nem lenne biztosított. Ha valaki például heti 36 órás munkaviszony mellett KATA-ik, akkor a KATA alapján nem lenne biztosított, nem szerezne külön TB-jogosultságot, nem szerezne külön álláskeresési ellátási jogosultságot. Ez óriási hártány pl. a most átalányadózó mellékfoglalkozásuakhoz képest.

11. A tervezet szerint jövedelemigazolásnál a kisadózó jövedelmének az utolsó bevallott bevétel 60%-a minősülne. Ez például banki hitelnél lehet érdekes, mert a bankok csak ezt a jövedelmet vehetnék figyelmebe.

12. A KATA-snak bevételi nyilvántartást kellene vezetnie, bizonylat száma, bevétel összege, bevétel időpontja, magánszemélytől vagy kifizetőtől származik-e, kifizető neve, adószáma szerint. Viszont ha a vállalkozó a számlákat és nyugtákat teljes körűen megőrzi, és azokból minden szükséges adat megállapítható, akkor a bevételi nyilvántartási kötelezettség teljesítettnek minősülhet. A bizonylatokat és nyilvántartásokat 5 évig kellene megőrizni.

13. A KATA-snak évente kellene bevallást készítenie a következő év február 25-ig. Az adót is eddig kellene rendeznie egy összegben, ami problémát okozhat. Bevallásában fel kell tüntetni az éves bevételt, külön a kifizetőtől származó bevételt, a 40%-os különadót, a 15%-os kiegészítő adót. Évközi megszűnésnél 30 napon belül kellene bevallást adni.

14. Szigorú következménye lenne a NAV-os szabálytalanságoknak: megszűnne a KATA, ha például a NAV számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru miatt mulasztási vagy jövedéki bírságot állapít meg. Ugyancsak probléma lenne, ha év végén a végrehajtható nettó adótartozás meghaladná a 100e Ft-ot.

15. Mennyi ideig kell várni, ha valaki kiesik a KATA-ból? Ha megszűnik az adóalanyiság, akkor a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatná újra.

16. Mi történik a jelenlegi KATA-val? A tervezet szerint új törvény lépne életbe, ez a régi KATA törvénnyel egymás mellett futna. Az átmeneti szabályok szerint 2028. december 31-én a még régi KATA-s vállalkozók 2029. január 1-jétől automatikusan bekerülnének az új rendszerbe főfoglalkozású kisadózóként, ha megfelelnek a feltételeknek. Ha nem szeretnék az új KATA-t, azt 2028. december 31-ig bejelenthetnék.

22/09/2026

TÁMOGATÁS DÍZELÜZEMŰ SZEMÉLYGÉPKOCSIT HASZNÁLÓ MAGÁNSZEMÉLYEKNEK
A támogatás a legfeljebb 110 kW teljesítményű, magánszemély által üzemben tartott vagy tulajdonolt személygépkocsik után jár.

A jogosultság állami adó- és vámhatóság általi megállapításának alapja a 2026. évi gépjárműadó kivetéséhez használt járműnyilvántartás. Azon magánszemélyek esetében, akik 2026. január 1-jét követően váltak személygépkocsi-üzembentartóvá vagy szereztek gépjárműtulajdont, a jogosultság megállapításának alapja a járműnyilvántartás 2026. szeptember 19-ei állapota.

Azon magánszemélyeket, akik a támogatási időszakban két vagy több, a támogatási feltételeknek megfelelő személygépkocsi üzembentartói, vagy a tulajdonukban kettő vagy több ilyen jármű van, dízeltámogatás csak egy személygépkocsi után illeti meg, vagyis a támogatás csak egy gépkocsi után állapítható meg és folyósítható.

A dízeltámogatás mértéke 2026-ban 20e Ft, amit a Magyar Államkincstár négy részletben, 2026. szeptember 30., 2026. október 30., 2026. november 13., 2026. december 07-ig folyósít.

A 2026. január 1-je után üzembentartói vagy tulajdonjogot szerzett magánszemélyek támogatása első részletének folyósítására 2026. október 30-án kerül sor.

A jogosultaknak nincs teendőjük, nem kell kérelmet benyújtaniuk, bankszámlaszámot vagy kézbesítési címet sem kell bejelenteniük. A támogatás teljesen automatikus, mindenféle bejelentés vagy igénylés nélkül meg fog érkezni. Az utalásokat az állami adó- és vámhatóság által ismert bankszámlákra indítják el, folyószámlával nem rendelkező magánszemélyek részére kifizetési utalvánnyal, postai úton, az ismert postázási címre küldik ki a támogatás összegét.

Ha a postai kézbesítés sikertelen, pl. rossz vagy nem létező a cím, a címzett nem ismert vagy elköltözött, a dízeltámogatásra jogosult a NAV felé új kézbesítési címet jelenthet be 2026. október 15. és november 15. között.

14/09/2026

ÚJ DINAMIKUS ÁRAMTARIFA A VÁLLALKOZÁSOKNAK IS
2026. szeptember 1-jétől igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek a dinamikus tarifát. A kedvezményes sávhatárig marad a fix, rezsicsökkentett A1 ár, a felett viszont a mai, 70 Ft körüli lakossági piaci ár helyett a tőzsdei árakat követő, változó egységár jöhet.

Azoknak lehet érdemes a jövőre életbe lépő tarifát mellett dönteniük, akik a kedvezményes sávhatár feletti árammennyiséget fogyasztanak és felhasználásuk jelentős részét az alacsonyabb piaci árú időszakokra tudják időzíteni. Most sokszor előfordul, hogy akár mínusz ára van az áramnak napközben a tőzdén.

A konstrukció lényege, hogy a szolgáltató a kedvezményes sávhatárig továbbra is a fix A1 árszabás szerinti kedvezményes áron számol el, az ezt meghaladó mennyiségre pedig a villamosenergia-piaci árak változását követő D egységárat alkalmazza. Fontos részletszabály, hogy aki meggondolja magát, visszatérhet az egyetemes árazáshoz.

A kedvezményes sávhatár lakossági ügyfeleknél 2523 kWh/év, az egyetemes szolgáltatásban vételező mikrovállalkozásoknál 4606 kWh/év. A dinamikus áramtarifa azoknak kínálhat megtakarítást, amelyek fogyasztásuk érdemi részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.

Kezdetben inkább a nagyobb fogyasztású fogysztóknak lehet érdekes, különösen azoknak, akik saját napelemet nem tudnak telepíteni, de az olcsó napközbeni áramot ki tudják használni. Egy időzíthető villanyautótöltő, a melegvíz-előállítás vagy a hőtárolás már érdemi mozgásteret adhat. A hűtés és a fűtés bizonyos határok között szintén átütemezhető. A hőszivattyús, vagy klímás hűtés-fűtés megléte önmagában még nem garantálja az előnyt: a fogyasztási lehetőségeket és a meglévő kedvezményes tarifa árát is mérlegelni kell.

Bővebben: https://www.mvmnext.hu/aram/pages/aloldal.jsp?id=16455187

27/08/2026

TÖLTHETŐ HIBRID AUTÓK KÖTELEZŐ RENDSZÁMCSERÉJE
Idén novemberig körülbelül 40e jármű zöld rendszámát kell fehérre cserélni.
Legkésőbb 2026. november 30-ig vehetnék részt a forgalomban zöld alapszínű rendszámmal az 5N (növelt hatótávolságú külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi) és 5P (külső töltésű hibrid elektromos, vagyis plug-in hibrid gépkocsi) környezetvédelmi kategóriába sorolt járművek. Ezen időszak után a Kormányhivatal bírságolhat is.

Az érint***ek választhatnak, hogy új betű-szám kombinációt kérnek, vagy szeretnék megtartani az eredetit. A rendszámcsere költségeiben nem jelentős az eltérés, azonban aki megtartaná a régi karaktereket, annak kétszer kell bemenni a Kormányablakba, cserében nem kell módosítani a rendszámot az autópálya matricán vagy egyéb helyeken (pl. parkolási regisztrációk, biztosítási és lízing papírok, stb.).

A rendszámcsere folyamatát mindkét esetben a Kormányablakban (korábbi nevén okmányirodában) kell kezdeni.

Aki új betű-szám kombinációval kéri a fehér rendszámot, összesen 18.060 Ft-ot fog fizetni, amely egy pár rendszámtábla 11.475 Ft-os, az új forgalmi engedély 6.000 Ft-os, valamint a szélvédőre ragasztandó regisztrációs matrica 585 Ft-os költségéből áll össze.
Aki a régi betű-szám kombináció újragyártását kéri világoszöld helyett fehér alapszínnel, csak 16.605 Ft-ot fog fizetni, azonban a rendszám legyártásának idejét (maximum 2 hét) követően még egyszer be kell mennie a Kormányablakba átvenni az új rendszámot.

Fontos, hogy az új rendszám átvételekor mindkét esetben azonnal le kell adni a régit, így nincs lehetőség arra, hogy valaki előbb kérje a fehér rendszámot, de a zöld rendszámhoz kapcsolódó parkolási kedvezményt az utolsó napig, 2026 november 30-ig kihasználja.
Korábban úgy tűnt, az érintett autósoknak karaktermódosulás esetén még az autópálya-matrica átírásával járó pluszköltséggel is kalkulálniuk kell, azonban a Magyar Közút útdíjüzletága szerint nem kérik el az 1.470 Ft-os díjat, ezeket az eseteket az e-matrica vonatkozásában nem átírásként, hanem rendszámcsere-szolgáltatásként kezelik. Az ügyintézéshez még csak nem is kell feltétlenül befáradni az ügyfélszolgálati irodába, mert a szolgáltatás már online (videós) ügyintézési csatornán keresztül is intézhető.

A fehér rendszámra átöltöztetett autóknál a gépjárműadó, cégautóadó mentesség csak adott környezetvédelmi besorolásnál marad meg. A gépjárműadóról szóló 1991. évi L###II. törvény kimondja, hogy a 2025. január 1. előtt 5P vagy 5N környezetvédelmi osztályjelzéssel forgalomba helyezett, illetve nyilvántartásba bejegyzett gépjármű 2026. december 31-ig mentes a gépjárműadó alól, és ugyaneddig nem tartozik a cégautóadó hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy a 2026. november 30-i rendszámcsere önmagában még nem szünteti meg a mentességet, a törvény szerinti átmeneti védelem 2026. december 31-ig tart, de csak a törvényben felsorolt gépjárművekre. Biztosat majd az év végén benyújtandó adótörvény változásokból fogunk megtudni a jövőre nézve.

14/08/2026

ÚJ KORSZAK JÖN A CSOMAGOLÁSOKNÁL
Az Európai Unió jelentős változtatásokat vezet be a csomagolások szabályozásában. Az új Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR – hivatalosan: EU 2024/1781 rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékról) célja, hogy csökkentse a csomagolási hulladék mennyiségét, elősegítse a körforgásos gazdaságot, és egységes, minden tagállamban azonos szabályrendszert teremtsen.

A PPWR kötelező alkalmazásának kezdő dátuma 2026. augusztus 12. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy egyes kötelezettségek csak későbbi időponttól, például 2028‑tól vagy 2030‑tól lépnek életbe, különösen az újrahasznosítottanyag tartalomra és az újrahasználatra vonatkozó előírások.

A PPWR hatálya rendkívül széles. Nemcsak a csomagolóanyag gyártókat érinti, hanem minden olyan gazdasági szereplőt, amely csomagolást használ vagy csomagolt terméket hoz forgalomba, pl. gyártó vállalatok, importőrök, kis- és nagykereskedelmi cégek, e‑kereskedelmi szereplők, webshopok, vendéglátóipari egységek, logisztikai és szállítmányozási cégek.
Nem kell ugyanakkor alkalmazni a PPWR rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszerekre, takarmányra, állatgyógyászati termékek és gyógyszerekre, élő növények, állatok és mikroorganizmusokra, emberi eredetű termékekre, a közvetlenül a növények vagy állatok jövőbeli reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű termékekre.

A PPWR egyik központi eleme a hulladékmegelőzés. A rendelet kötelező csomagoláscsökkentési célokat határoz meg, és tiltja a szükségtelenül túlméretezett vagy funkció nélküli csomagolásokat. Emellett bizonyos egyszer használatos csomagolások – pl. egyes elviteles vendéglátóipari csomagolások vagy kis kiszerelésű szállodai termékek – teljesen megszűnnek.

A rendelet szerint termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni vagy használatba venni, ha megfelelnek a jogi aktusokban meghatározott környezettudatos tervezési követelményeknek. Ilyen jogi aktusokat bocsáthat ki a jövőben az Európai Bizottság is. A környezettudatos tervezési követelményeknek javítaniuk kell az olyan termékjellemzőket, mint a tartósság, megbízhatóság, újrahasználhatóság, korszerűsíthetőség és javíthatóság, energiafelhasználás és energiahatékonyság, az újragyártás lehetősége, környezeti hatások, beleértve a karbon- és környezeti lábnyomot és a várhatóan képződő hulladék mennyisége.

A rendelet jelentősen átalakítja az újrahasznosíthatóság és újrahasználhatóság követelményeit is. 2030‑tól csak olyan csomagolás hozható forgalomba, amely megfelel az egységes uniós újrahasznosíthatósági kritériumoknak. Bizonyos ágazatokban – például az italcsomagolás és a cégek közötti logisztikai csomagolások esetében – kötelező újrahasználati arányokat is előír a rendelet.

Kiemelt újdonság a műanyag csomagolások kötelező újrahasznosítottanyag tartalma. Ezekre 2030‑tól minimum arányokat határoznak meg, amelyek 2040‑től tovább szigorodnak.
A fogyasztói tájékoztatás is egységesebbé válik: a PPWR egységes EU‑s jelölési rendszert vezet be, amely segíti a helyes hulladékgyűjtést, és lehetővé teszi digitális megoldások – például QR‑kódok – alkalmazását.

A rendelet alapján a csomagolásokkal kapcsolatos tájékoztatási követelmények is szigorodnak, és a rendelet részletes előírásokat ad az új, ún. digitális termékútlevéllel kapcsolatban. Emellett a címkékkel kapcsolatban is egységes minimumkövetelményeket állapít meg a szabályozás.

Bár a rendelet nem határoz meg konkrét bírságösszegeket, de előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazniuk. Magyarországon ez várhatóan pénzbírságot, kötelezést, a termék forgalomból való kivonását, valamint az EPR‑rendszerhez kapcsolódó szankciókat jelentheti. Ezek ellenőrzésében több hatóság is szerepet kap. Elsősorban a környezetvédelmi hatóságok és kormányhivatalok járnak el, míg az EPR‑rel és kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekkel összefüggésben a NAV, illetve az EPR‑rendszert működtető MOHU Zrt. is érintett.

A PPWR bevezetése azt jelenti, hogy a csomagolás többé nem pusztán logisztikai vagy marketingkérdés, hanem stratégiai és jogi megfelelési kérdéssé válik. A vállalkozásoknak érdemes már most felmérniük csomagolási gyakorlataikat, beszállítói láncaikat és szerződéseiket, mert a rendelet hatása közvetlenül érinti a költségeket, a terméktervezést és a piaci jelenlétet is.

A jogalkotó szerencsére felismerte, hogy a mikrovállalkozásokra és a kisebb kkv-kra háruló adminisztratív terheket arányosítani kell. Ezért a rendelet több kulcsfontosságú értékhatárt határoz meg:
1. A 10 tonnás adatszolgáltatási határ: ha egy gyártó vagy csomagoló vállalkozás egy naptári évben 10 tonnánál kevesebb csomagolást hoz forgalomba (vagy csomagol ki nem végfelhasználóként), akkor egyszerűsített, csökkentett adattartalmú éves jelentéstételi kötelezettség vonatkozik rá a nemzeti gyártói nyilvántartás felé.
2. Az 1000 kg-os és mikrovállalkozási mentesség: teljesen mentesülnek a rendeletben előírt kötelező újrahasználati és visszaváltási célértékek (reuse targets) alól azok a gazdasági szereplők, akik egy naptári évben legfeljebb 1000 kg csomagolást forgalmaznak az adott tagállamban, és a vonatkozó uniós ajánlás szerinti mikrovállalkozásnak minősülnek (kevesebb mint 10 alkalmazott és legfeljebb 2 millió euró éves árbevétel).
3. Eladótér-alapú határértékek (100 m² és 400 m²):
·azok a végső forgalmazók, akik legfeljebb 100 m²-es eladótérrel rendelkeznek, mentesülnek az italokra vonatkozó újrahasználati célszámok alól
·a 400 m²-nél nagyobb eladótérrel rendelkező kiskereskedőknek 2030. január 1-jétől törekedniük kell arra, hogy eladóterük legalább 10%-át újratöltő állomások (refill stations – pl. kimérős termékek) kialakítására szánják.

21/07/2026

ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS
A kormány 100e forintos iskolakezdési támogatást ad a rászoruló gyermekek egy meghatározott körének.

Az összeget két részletben kapják az érintett gyerekek a Magyar Államkincstártól: 50e forint augusztus 24-ig érkezik olyan formában, ahogy a családi pótlék is. A második 50e forintos részletet november 30-ig kapják meg a családok utalvány formájában.

A 100e forintos iskolakezdési támogatás kifizetésének három feltétele van.

1. Az első, hogy a gyermek megfeleljen az alábbi szempontok legalább egyikének:
-rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
-tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, emiatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
-sajátos nevelésű igényű,
-részt vesz a dobbantó programban vagy műhelyiskolai képzésben,
-egyedülálló szülő által nevelt,
-gyermekvédelmi szakellátásban él,
-árvaellátást kap.

2. A második feltétel, hogy a rászoruló gyermek augusztus hónapban jogosult legyen a családi pótlékra.

3. A harmadik feltétel, hogy a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanuljon, vagy az adott év szeptemberében kezdje meg az első évfolyamot.

Az iskolakezdési támogatás akkor is 100e forint, ha egy gyermek több szempontnak is megfelel a fentiek közül. Ha egy család több olyan gyereket nevel, akik a fenti szempontok alapján jogosultak az iskolakezdési támogatásra, akkor minden érintett gyermek után megkapják a 100e forintot.

A 100 ezer forintos támogatás teljes összege adó- és járulékmentes, nem vonható végrehajtás alá sem.

Az iskolakezdési támogatásról a központi családtámogatási szerv, pénzbeli kifizetés esetén pedig a családtámogatási kifizetőhely külön határozat meghozatala nélkül dönt, az állami nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatok alapján. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a jogosultság elbírálásához főszabály szerint nem kell külön kérelmet benyújtani, az eljárás a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján automatikusan megtörténhet. Bár az egyszülős családban nevelkedő gyermekek is jogosultak a 100e forintos iskolakezdési támogatásra, náluk érdemes külön odafigyelni arra, hogy a Magyar Államkincstár nyilvántartásában is szerepeljen az egyedülálló szülői státusz. Az adatokat változásbejelentési kérelemmel lehet frissíteni elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül, személyesen bármelyik Kormányablakban vagy a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatán. A státuszt megfelelő dokumentumokkal is igazolni kell, például jogerős válási végzéssel, halotti anyakönyvi kivonattal.

A feltételeknek az alábbiak felelnek meg:
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt azok a családok kapják, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 64.125 forintot. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kaphat az a gyermek is, akit egyedülálló szülő nevel, vagy tartósan beteg, esetleg súlyosan fogyatékos, vagy elmúlt 18 éves, de még tanul. Ez utóbbi három esetben a jövedelemhatár magasabb, azaz már akkor is jár ha az átlag jövedelem havi 69.825 forintnál kevesebb.

Több családi pótlékot kapnak a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok. Egy 2003-as miniszteri rendelet melléklete határozza meg, milyen betegség vagy fogyatékosság jogosít a magasabb összegre. A 18 év alatti gyermek betegségéről az igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa állítja ki. A 100e forintos iskolakezdési támogatás szempontjából fontos feltétel, hogy erre a magasabb összegű családi pótlékra már augusztus hónapban is jogosult legyen a szülő.

A sajátos nevelési igényű körbe a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyerekek tartoznak, és ezt a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a szakértői véleményében is kimondta. Ezt az írásos szakértői véleményt a szülőnek kell bemutatnia az iskolának, ahol a gyermek tanul, vagy szeptembertől tanulni fog. Innen az Oktatási Hivatalhoz, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz kerül az információ. Az iskolakezdési támogatást azok a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek kapják, akik már szerepelnek az említett két hivatal valamelyikének nyilvántartásában. Aki ebből kimaradt, annak nem tud utalni a Magyar Államkincstár, és utólag sem lehet kérni tőlük a támogatást.

Az árvaellátásban részesülő gyermekek az ellátást a Magyar Államkincstártól kapják, így a támogatáshoz szükséges adatok rendelkezésre állnak, külön igazolást nem kell beadni, automatikusan megkapják a támogatást.

Egyedülálló szülőnek az a személy számít, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Az a szülő is egyedülállónak számít, akinek házastársa, élettársa még köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási intézmény tanulója jövedelem nélkül, esetleg vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, megváltozott munkaképességű jövedelem nélkül, nyugdíjas vagy járandóságban részesül, de ebből havi 28.500 forintnál kevesebb az ellátása, időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban vagy hadigondozási járadékban részesül. Az iskolakezdési támogatást azok a gyerekek kapják, akik már augusztusban is emelt összegű családi pótlékra voltak jogosultak a szülő egyedülállósága miatt.

A külön élő szülők esetében ha a jogosult gyermek közös szülői felügyelet alatt áll, de szülei külön élnek és felváltva, egyenlő mértékben látják el a gyermek nevelését és gondozását, akkor az iskolakezdési támogatást is 50-50%-ban kapják, a családi pótlékhoz hasonlóan.