A könyvelő szemével

12/06/2026

Híradó

Nagyon régen írtam híradót.

🔅 Egyrészről a könyvelés terén jelenleg nyugalom van, ami persze nem jelenti azt, hogy unatkozunk. Lezártuk a 2025-ös évet, készen vannak a beszámolók, aztán azonnal kezdődött is az új hónap, a szokásos menetrenddel. Bér, áfa és egyebek, közben próbáljuk magunkat utolérni az elmaradt dolgokkal. Ebből van bőven, mert az év első öt hónapjában sok mindent félre kell tenni ahhoz, hogy a beszámolók elkészüljenek.

🔅 Másrészről nem történik semmi. Vagyis történik, csak éppen nincs semmi kézzel fogható a kósza híreken kívül. A könyvelést és az adózást érintő dolgokra gondolok.

🫣 Sok minden más történik, van aki örül, van aki nem és őszintén szólva ez a fajta változás a kommunikációban nekem nem tetszik.
🔹 Nem tetszik az, hogy vannak a mi és ők és aki nem közénk tartozik az csak ellenség lehet. Akinek más a véleménye, akkor az már ellenség és lehet fenyegetni, mert a facebookon minden elfér.
🔹 Nem tetszik az sem, hogy általános lett a külső alapján történő megítélés, a gúny és a megalázás.
🔹 Nem tetszik a gátlástalanság és az, hogy sokan úgy érzik, hogy egy facebook profil és a monitor mögé bújva bármit megengedhetnek maguknak.
🔹 Nem tetszik az, hogy barátokból és családtagokból ellenséget csinál a politika és divat lett beszólni, leszólni, gúnyolni és alázni.

Ezek miatt van úgy, hogy napokig ki sem nyitom a facebookot, mert ez nem az én világom.

********************************

De akkor most pletykáljunk egy kicsit, mert mást úgy sem tudunk. 🙃 Minden csak szóbeszéd, nincs semmi konkrétum. Nincs leírt tervezet, nincs törvényjavaslat, csak a különböző tájékoztatókon elhangzottakról tudok beszámolni. Legalábbis ami az adózást érinti. A többi dologgal nem foglalkozom az oldalon.

🔶 KATA: A pénzügyminiszter parlamenti felszólalásából annyit tudunk, hogy a tervek szerint 2027-től fog változni, az egyéni vállalkozók és önfoglalkoztatók számára lesz választható. Kibővítik és védett lesz a visszaélésektől. Egyszerű adminisztrációt, kiszámítható adóterhelést, igazságos TB és nyugdíjjogosultságot terveznek.

🔶 SZJA: sávos lesz, lesz adójóváírás. A részletekről semmi új információ nincs azon kívül amit eddig is tudtunk.

🔶 Vagyonadó: Folyamatban van a végleges tervezet kidolgozása, az 1 milliárd forint feletti vagyont fogja adóztatni. A legvalószínűbb az, hogy a vagyonadó alapját képezi majd a tervek szerint:
🔸 Céges vagyon (részesedések és üzletrészek), a cégérték fogja képezni az alapot, a 2025-ös vagy a 2026-os beszámoló alapján.
🔸 Ingatlanok: a magánszemély nevén lévő ingatlanvagyon
🔸 Nagy értékű luxus ingóságok
🔸 Banki megtakarítások, részvények, kötvények és befeketetések.

Ebben a kérdésben valószínűleg néhány héten belül okosabbak leszünk. Mi is kíváncsian várjuk, mert ez egy nagyon bonyolult kérdés.

Más egyéb változásról egyelőre sajnos nincs hír. Mi is nagyon várjuk, mert ha igaz, hogy az adórendszer teljes átalakítására készült a kormány akkor remélhetőleg nem az utolsó pillanatban fognak kiderülni a részletek.

(Privát üzenetben sem tudok annál többet mondani, mint amit nyilvánosan írtam! 🙂)

12/06/2026

Bár nem könyvelői feladat, de többen is kérdezték, hogy mit tudok arról, hogy 2026. július 1-től megszűnik a 150 euró alatti, harmadik országból érkező küldemények vámmentessége, így pár sorban írok róla.

Mi változik?
🔸 Az uniós szabály egy átmeneti időszakra, 2026 és 2028 között fix 3 EUR vámtételt vezet be.
🔸 A 3 EUR-t nem csomagonként, hanem a csomagon belüli árukategóriák után, az adott termék vámtarifaszáma alapján kell megfizetni.
🔸 Azokra a kereskedőkre vonatkozik, akik regisztráltak az EU import egyablakos rendszerébe (IOSS).

Mivel a fő kérdés mindenkinél ugyanaz volt, itt válaszolok: A Shein és Temu csomagokra is vonatkozik.

11/06/2026

Mit lát egy könyvelő, amit a vállalkozó nem? 👀📊

A vállalkozó az ügyfelekkel foglalkozik, ajánlatokat készít, értékesít és megoldja a felmerülő problémákat. Emiatt sokszor nincs ideje arra, hogy az elsőre jó ötletnek tűnő döntések és a számok mögé nézzen.

Könyvelőként mindig előre és hosszú távban gondolkodunk. Nem azt nézzük, hogy most ebben a pillanatban jónak tűnik az a döntés, vagy itt egy soha vissza nem térő alkalom csapjunk le rá, hanem az agyunk egyből a következményeken és a hosszú távú hatásokon gondolkodik. Óvatosak vagyunk és óvatosságra intjük az ügyfeleinket is, ami nekik sokszor tűnhet úgy, hogy vészmadarak vagyunk és csak a rosszat látjuk. Igen, mindig megnézzük, hogy annak a döntésnek milyen negatív következményei lehetnek. Megnézzük az előnyöket, de soha nem feledkezünk meg a hátrányokról sem és erre fel is hívjuk az ügyfeleink figyelmét, mert ez a dolgunk.

Itt nem arra gondolok amikor szándékosan akar adót elkerülni a vállalkozó, hanem arra amikor azt gondolja, hogy kitalált valami nagyon okos dolgot, mert a barátjának a barátja mondta, hogy az milyen tuti és mennyit lehet vele spórolni. Mi pedig elmondjuk neki, hogy nem minden arany ami fénylik és még az is lehet, hogy megpróbáljuk lebeszélni.

💬 A vállalkozók nagy többsége ilyenkor úgy reagál, hogy „De mindenki így csinálja!” Erre én mindig azt válaszolom, hogy „Te nem vagy mindenki, te te vagy és a mindenki nem tud megvédeni és a büntetést sem fogja kifizetni helyetted mindenki.”

Sokan azt gondolják, hogy a könyvelő feladata annyi, hogy könyveljen, bevallásokat készítsen és szóljon, ha valami hiányzik. Pedig egy jó könyvelő ennél sokkal több. Olyan szakmai partner, aki kívülről látja a vállalkozást, és ezért gyakran olyan összefüggéseket is észrevesz, amelyek a napi teendők sűrűjében elsiklanak.
Nem azért kérdezünk sokat és nem azért vagyunk óvatosak, és nem azért mondunk néha nemet, mert akadályozni akarjuk a vállalkozót. Éppen ellenkezőleg. Azért tesszük, mert szeretnénk, hogy a vállalkozása ne csak ma működjön jól, hanem öt vagy tíz év múlva is stabilan álljon a lábán.

Mi csak javaslatot teszünk, vagy tiltakozunk, de a döntés mindig a vállalkozóé.
(Ide kívánkozik az, hogy tiltakozni írásban érdemes, mert a tiltakozásunkra vagy figyelemfelhívásunkra csak igen ritka esetekben szoktak emlékezni probléma esetén ...)

Mi nem azért vagyunk, hogy minden ötletre rábólintsunk. Azért vagyunk, hogy segítsünk olyan döntéseket hozni, amelyeknek a következményeit később sem kell megbánni.
A könyvelés nem csak a múltról szól, hanem a jövőről is. Nem az a jó könyvelő, aki nem kérdez semmit és mindig mindenre bólogat.

Végül pedig azt is érdemes megjegyezni, hogy van olyan vállalkozó, akit egyáltalán nem érdekel, hogy hosszú távon mi lesz a vállalkozásával és nem avatja be a könyvelőjét szinte semmibe. Nem kérdez, csak megy a feje után azzal a jelmondattal, hogy a könyvelőnek ehhez semmi köze és különben is az a dolga, hogy megoldja és intézze el a problémát. Tévedésben van és rosszul gondolkodik. Utólag a legtöbb esetben már nem sokat, vagy semmit nem tudunk tenni. 🤷‍♀️

A bejegyzés annak a kedves vállalkozónak (IS) szól, aki azzal keresett meg, hogy normális dolog-e, hogy a könyvelője sokat kérdez és nem elég az, hogy megkapja a számlákat?! Még arra is képes, hogy akadékoskodjon. A rövid válaszom az volt, hogy igen, egy bizonyos fokig normális, hogy sokat kérdez. Sok információra van szükségünk ahhoz, hogy mindent szabályosan tudjunk könyvelni és ki tudjuk számolni az adókat, de azért azt is illendő megjegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy mindenbe bele kell ütni az orrunkat. Van amihez nincs semmi közünk. Végül kiderült, hogy a vállalkozónak jó könyvelője van és ezt már ő is tudja. 🙂

03/06/2026

02/06/2026

❗️ Most, amikor már szinte mindenki feltöltötte a beszámolókat, itt az ideje, hogy azokat ellenőrizzük is. Nem mi könyvelők, mert mi ezt általában mániákusan ellenőrizzük 😊 és ezen már túl vagyunk, hanem a cégek ügyvezetőinek ajánlott erősen az ellenőrzés.

Azért fontos ez, mert mi szeretünk információkat gyűjteni, és egy-egy cég beszámolója nagyon sokat el tud mesélni egy cégről és annak a vezetőjéről is.
Kutakodásaink során sok szabálytalansággal és nyilvánvaló képtelenséggel találkozunk, némelyik beszámolóról ordít, hogy túlplasztikázták, vagy csak megrajzolták a számokat valahogy. Ezeket a dolgokat a legtöbb cégvezető nem veszi észre, ha nem ért hozzá, viszont azt ő is láthatja, hogy ki volt a cégének a könyvelője és az bizony árulkodó is lehet.

♨️♨️♨️ Valószínűleg ismeri, ha megbízta, csak éppen az olcsóbbik megoldást választotta. Ha a beszámolóban a saját nevét látja, mint a cég könyvelője, egy lopott, vagy kitalált regisztrációs számmal, vagy akár egy teljesen ismeretlen névvel találkozik, akkor baj van. Olyan is van, hogy a korábbi könyvelő adatait lopja el az új. Ezek mind gyanúra adnak okot.

A számviteli törvény szerint amennyiben a vállalkozás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben - a 20 millió forintot meghaladja, olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik.

❌ Sajnos köztünk is vannak kóklerek és nagyon sok zugkönyvelő is, ezért mindannyiunk érdeke, hogy fellépjünk ellenük. Nekünk azért érdekünk, mert elég szemetet takarítottunk már az ilyenek után és a legutálatosabb munkák egyike, a cégvezetőknek pedig azért, mert egyrészt törvénysértést követnek el, másrészt pedig nem lesz senki, akit majd felelősségre lehet vonni a hibákért. A cég könyvelésének a rendbetétele, pedig sokkal többe fog kerülni, mintha valódi könyvelőt bízott volna meg.

A fentiek miatt minden cégvezetőnek erősen ajánlott, hogy ellenőrizze a cégének a beszámolóját, majd ezután a könyvelők nyilvántartásában is ellenőrizze a beírt regisztrációs számot, hogy az valós-e.

Az ellenőrzéshez szükséges linkek az első két hozzászólásban lesznek.

29/05/2026

Miért az utolsó pillanatban?

Sokszor megkapjuk szemrehányásként, hogy a könyvelők miért halasztják az utolsó pillanatra az adóbevallások és a beszámolók (közismertebb nevén egyszerűen csak mérleg) és miért van „megőrülve” minden könyvelő minden év májusában? 🥵

A kérdés jogos attól aki nem lát bele a munkánkba és nem ismeri a munkánkhoz alkalmazandó rengeteg törvényt, jogszabályt, rendeletet, irányelvet és útmutatást.

Nagyon hosszan írhatnék az okokról, de mivel senki nem olvasná végig a könyvelőkön kívül, ezért megpróbálom röviden (akarom mondani próbálnám, de nem tudom röviden 😀) összefoglalni a legfőbb okokat.

⚖️ Először is azzal kezdem, hogy a számviteli törvény előírása alapján minden gazdálkodó köteles a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készíteni.

📮 A beszámolót letétbe kell helyezni, aminek a határideje az üzleti év mérlegfordulónapját követő év ötödik hónapjának utolsó napja, ami május 31. Ez az alapeset és ez az általános, a legtöbb vállalkozásnak december 31. a mérlegfordulónapja.

🔷 A határidő idén hétvégére esik. Van ezen vita szakmai körökben, hogy ilyenkor a beszámoló határideje csak a határidőt követő első munkanap? Szerintem nem, a beszámoló mindig május 31., az adóbevallások határideje tolódik a következő munkanapra, 2026-ban június 1-re.

📓 Aztán minden vállalkozás rendelkezik egy számviteli politikával amiben meghatározza a mérlegkészítés időpontját. Ez az időpont szabadon választott december 31. és május 31. között, viszont komoly jelentősége van az időpontnak, amit megváltoztatni csak indokolt esetben lehet és csak a számviteli politika módosításával együtt lehetséges. Ezt szintén a törvény szabályozza, ami szerint ha változtatunk az időponton, akkor a változás okát és számszaki következményeit be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, mert az időpont változásának komoly hatása lehet a beszámolóban szereplő számokra és az előző időszakkal való összehasonlításra. Ennek az összehasonlításnak is megvan a jelentősége, amiről még külön nyilatkozni is szükséges a közzétételkor és egészen torz képet tud mutatni egy vállalkozásról a mérlegkészítés időpontjának folyamatos változtatása.
Szempont például amikor meghatározzuk a mérlegkészítés időpontját az az, hogy meddig várhatók olyan adatok, amik az előző évre vonatkoznak?

📅 Ilyen például az amikor egy az előző évben elkészült vagy megkezdett munkát csak a következő évben számláznak, vagy ilyenek például a közüzemi számlák, amikor még egy márciusi számlán is találunk előző évre vonatkozó tételeket. Írtam már több bejegyzésben is, hogy mi négy dátumot használunk a könyvelés során. Számla kelte, számviteli teljesítés időpontja, áfa szerinti teljesítés időpontja és fizetési határidő. A beszámoló szempontjából a számviteli teljesítés időpontja számít, amihez sem a számla keltének, sem pedig az áfa szerinti teljesítésnek nincs köze. Van amikor ezek a dátumok megegyeznek, de például az előbb említett közüzemi számláknál már nem ez a jellemző.
Ha pl. ez a közüzemi számla az előző időszakra vagy előző időszakra is vonatkozik, akkor ezeket a számlákat az előző évre, vagy az előző évre is és a tárgyévre is könyvelni kell.
Bár még ezt is lehetne tovább boncolgatni, de ennyit röviden a számviteli törvény előírásairól.

🔹

Az egyéb okok:

🔴 A könyvelők legnagyobb többsége nem csak egy vállalkozásnak könyvel, hanem többnek is, amik között mindenféle tevékenységet (akár többet is) végzők, valamint mindenféle vállalkozási formában működők is vannak. Több ügyfél, több adóbevallás és több zárás. Mivel nincs két egyforma vállalkozás mindenkinél más.

🔴 A zárlati munkák elvégzése időigényes feladat, amiről írtam már korábban (kommentben lesz a link).

🔴 Az év eleji időszakban jóval több határidő, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség van, mint az év további részében, de megvannak ugyanazok a határidők is, mint amik minden más hónapban. Május után sem unatkozunk, akkor is van minden hónapban - hogy csak a legismertebbeket említsem – járulékbevallás és áfa bevallás. Ugyanúgy vannak ki és belépő dolgozók, ugyanúgy vannak változások a vállalkozások életében amiről adatot szolgáltatunk és ugyanúgy vannak egyéb adók amikről bevallást kell készíteni. Év elején ezekhez jönnek hozzá az éves elszámolású adók, járulékok és egyéb kötelezettségek és a zárlati munkák.

🔴 Sajnos folyamatosan változnak a jogszabályok és mindegy, hogy év eleje, közepe vagy pedig vége van. Nekünk ezzel is kell foglalkoznunk, el kell olvasnunk és ami sokszor a legnehezebb feladat, ezeket értelmeznünk is kell, hogy alkalmazni tudjuk. Év elején van a legtöbb változás, amiről általában december elején értesülünk csak a Magyar Közlönyből, tehát nem sok időnk van felkészülni, de mint ahogy már évek óta tapasztaljuk év közben is folyamatosak a változások. Erre rengeteg időnk elmegy. Sokszor ellentmondások vannak a szabályok között és mindenféle iránymutatás nélkül kellene alkalmaznunk őket, ezért van olyan, hogy napokig nyomozunk és konzultálunk más kollégákkal, hogy mégis mit és hogyan kellene csinálnunk. Akkora szabályrengetegből kell kihámoznunk, hogy melyik ügyfelünkre mi vonatkozik, hogy bár elég sok jogszabályhelyet köpünk fejből, de mégis napi szinten találkozunk olyannal aminek utána kell nézni és ritkán elég egy jogszabályt elolvasni a válaszhoz. Sajnos nem lehetek biztos abban sem, hogy ami tegnap úgy volt, az ma is így van, de még abban sem, hogy jól találtam ki, hogy mit akart a költő … Ez is sok időt elvesz.

🔴 Bár év közben is folyamatosan zaklatjuk az ügyfeleinket a hiányosságok miatt, ilyenkor év elején nézzük át újra és újra, hogy mik azok amiket még nem kaptunk meg, amik nélkül nem tudjuk lezárni az előző évet. Ilyen például az előző év mérlegfordulónapjára eső leltár, amiről a vállalkozók szeretik azt gondolni, hogy a könyvelő dolga elkészíteni, de ez nem így van. Én a kis asztalom mellől nem tudhatom, hogy neki milyen készlete van, milyen mennyiségben és milyen értékben, valamint a felelősséget sem fogom vállalni azért, ha valótlan adat kerül a mérlegbe. Ez a vállalkozás dolga és felelőssége. Ha erről nem kapok adatot, akkor nem lesz sem zárás, sem pedig mérleg és adóbevallás. Enélkül nem tudom lezárni az évet és nem tudom kiszámolni az adókat sem.

Sajnos gyakori eset, hogy adatra, számlára, bizonylatra, nyilatkozatra vagy csak információra várunk, mert a vállalkozók között vannak kényelmesek és egyáltalán nem érdekli őket, hogy a szerencsétlen könyvelő éjszakázik vagy hétvégén és ünnepnapon is dolgozik azért, hogy neki időben bemenjen a bevallása vagy elkészüljön a beszámolója. Halogatják a kötelezettségeiket és én hiába határozom el minden év elején, hogy idén időben végzek, ez nem rajtam múlik. Szigorú, törvények és rendeletek által előírt szabályok szerint kell könyvelnünk és mindent dokumentálni kell. Tehát hiába mondja nekem a vállalkozó telefonon vagy szóban, hogy ez volt vagy az volt, amíg nem kapok erről valamilyen írásos dokumentumot, addig nem fogom könyvelni. Helyette az van, hogy megírom a 16. e-mailt is, hogy küldje már, mert lassan itt határidő és nekem még van dolgom a vállalkozásával.

Nem két perc és még csak nem is két gombnyomás a zárás és a beszámoló elkészítése, hanem ennél jóval több.

👨‍✈️ Felelősségre vonhatók vagyunk a valótlan adatokért és könyvelésért és nálunk is kopogtathatnak a nyomozók hajnalban házkutatási paranccsal, ha az ügyfelünk belekeveredik valamibe. Muszáj alaposnak lenni és megpróbálni megvédeni magunkat, ez pedig csak úgy megy, ha mindenről dokumentációt kérünk. Mindezek ellenére még így is folyamatos veszélyben vagyunk, mert lehet, hogy nem veszünk észre valamit és már ott is ülünk az ügyfelünk mellett a vádlottak padján … Ez az oka annak, hogy az utolsó papírfecnire is várunk mielőtt véglegesen lezárjuk az előző évet.

♨️ Többek között a fenti okok azok, amik miatt május végére megtépázott idegrendszerrel, kialvatlanul és hulla fáradtan várjuk vagy nem várjuk a május 31-et és a megkönnyebbülést. Mert hatalmas megkönnyebbülést jelent az, amikor minden ügyfelünk minden bevallása és minden beszámolója elkészült időben és még túl is éltük ezt az időszakot. A családunkról nem is beszélve, mert nekik sem könnyű velünk és mellettünk ilyenkor… Nem véletlenül adja fel a harcot egyre több kolléga, amit csak az tud megérteni igazán, aki ebben él. Szóval tényleg jobb lenne már februárban mindent lezárni és elfelejteni az előző évet.

☝️ De! Ez nem azt jelenti, hogy minden ügyfelünk minden bevallása az utolsó pillanatban készül el. Folyamatosan készül minden az év elejétől kezdve és bőven vannak olyan ügyfeleink is, akivel már régen túl vagyunk mindenféle záráson és bevalláson. 🙂

Kitartás mindenkinek! ❤

25/05/2026

Megkérdeztem AI-t, hogy mit gondol az oldalról 🙃

21/05/2026

Hiányzó SZJA bevallások? 😢

A NAV Ügyfélportál ma nincs a helyzet magaslatán, mert kivétel nélkül minden SZJA bevallás benyújtására kötelezettnek azt mutatja, hogy hiányzó bevallása van és ez a bevallás az SZJA bevallás, aminek tegnap lejárt a határideje.

Nem kell megijedni és főleg nem kell újra beküldeni, kivéve ha tényleg nincs beküldve a bevallás! 🙂

15/05/2026

Ti hogy írnátok át az új KATA törvényt?

Kíváncsi vagyok, hogy ki mit gondol arról, hogy az új kormány tervei között szerepel a KATA újbóli, széles körű bevezetése.

🔹 Maradjon az 50.000.-Ft?
🔹 Bevételi sávok szerint változzon az adó?
🔹 Milyen adókat váltson ki?
🔹 Ki katázhasson?
🔹 Mit vársz tőle?

Joker:
🔴 Kell a katásnak könyvelő? 🙃

🔸️🔸️🔸️🔸️🔸️🔸️🔸️🔸️🔸️🔸️🔸️🔸️

🤔 Ha én írnám a törvényt, akkor az új katát kizárólag másodállásban, nyugdíjasként, diákként és a gyes/gyed idejére lehetne választani. Nem fix összeg lenne, hanem a bevétel egy meghatározott százaléka, de minimum 50 ezer forint, bevételi értékhatár nélkül. A másodállásban végzett katázás feltételéül szabnám, hogy a katázó valahol, valamilyen jogviszonyban minimum a minimálbér után megfizesse a járulékokat. A jelenlegi 50 ezer forintos kata adófizetés főállásban most már elfogadhatatlan, főleg hogy ez az összeg 13 éve változatlan.

13/05/2026

Mindig a könyvelő a hibás?

Gyakran kérnek tőlem tanácsot kollégák, hogy hogyan tudják/tudjuk megvédeni magunkat az ügyfelek támadásaitól. Az egyetlen megoldás a "mindent írásban" elv következetes betartása.

Azt már megszoktuk a vállalkozóktól, hogy ha bármilyen probléma van, akkor a könyvelőt hibáztatják, mert az az egyszerűbb, mint elismerni azt, hogy hibáztak, vagy tilosban jártak. Sokkal könnyebb valaki mást tenni felelőssé, mint saját maguk előtt is vállalni a felelősséget.

💬 Megszoktuk már a „Nem tudtam.”, „Nem mondtad.”, „Nem szóltál.” … stb. mondatokat és az utólag visszahallott a „Könyvelő miatt büntettek meg” állításokat. Ezek vagy igazak vagy nem, tenni nem tudunk ellene, mert aki rosszindulatú, az a rosszat fogja terjeszteni.

Az egyetlen megoldás és amit én előnyben részesítek az az írásos tájékoztatás, az írásos kérés vagy kérdés. Nagyon ritkán hívom fel az ügyfeleim, mert inkább írok. Egyrészt azért, mert azt vissza tudom keresni és meg tudom nézni, hogy pontosan mikor és mit kértem, miről tájékoztattam és mit mondtam, másrészt azért, mert csak így tudom megvédeni magam. A rosszindulattal nincs mit tenni, az ellen ez sem fog megvédeni, de legalább van bizonyítékom.

Könyvelőként sokszor próbáljuk megvédeni az ügyfeleinket saját maguktól vagy a rossz döntéseinek a következményeitől, amiket előre látunk. Ezt nem mindig fogadják el, mert nem azt hallják tőlünk amit szeretnének, vagy ami kedvező nekik. De nekünk nem az a dolgunk, hogy a szakadék felé táncoló ügyfélen még rúgjunk egyet azzal, hogy bólogatunk a tévedéséhez, hanem pont az, hogy figyelmeztessük. Már ha tudunk róla és nem csak utólag értesülünk.

De mit tehet a könyvelő azon kívül, hogy mondja vagy írja a magáét? Semmit. Én mondjuk nem könyörgök senkinek. Szólok egyszer, szólok kétszer, harmadszor már nem biztos. Felnőtt ember, nem áll gondnokság alatt, hiszen vállalkozó is lehetett és az anyja sem vagyok. Ha az ügyfél magasról tesz a javaslatomra és neki jó úgy ahogy van, akkor nekem is jó lesz, majd elviseli a következményeit is a döntésének. Ha pedig olyan dologra készül, amivel engem is magával ránthat a szakadékba, akkor én félreállok és nélkülem fog beleugrani.