MA könyvelés és adótanácsadás

30/03/2026

Öröklési illeték kérdései

Gyakori eset, hogy egy örökhagyó, például szülő elhunytakor ingatlanját külföldön élő, dolgozó gyermekei öröklik. Ennek fordítottja is megtörténik sajnos, mikor a külföldön, például Németországban dolgozó örökhagyó külföldön található vagyona száll a Magyarországon lévő örökösökre.
Kérdésként merül fel, hogy ilyen esetekben mely ország illetéktörvényét kell alkalmazni?
Magyar oldalról vizsgálva a helyzetet, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében „az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell”.
Tehát egy magyarországi ingatlan vagy egy hazánkban található, birtokba vehető ingóság esetén egyértelműen megállapítható, hogy belföldi hagyatékról van szó, hiszen egy ingatlan esetében annak fekvési helye egyértelműen meghatározható, valamint az is, hogy egy birtokba vehető dolog hol van az öröklési illetékkötelezettség keletkezésének pillanatában.
Azonban – ahogy a bevezetőben is említettük – manapság gyakori eset, hogy egy magyar állampolgár elhunytakor például egy osztrák bankban lévő megtakarítását örökli egy Németországban élő hozzátartozó. Vagy egy spanyolországi ingatlant örököl egy spanyol állampolgártól egy Magyarországon élő gyermek. Esetleg egy UK céggel semben fennálló tagi kölcsön követelés örököl.
Látható, hogy nagyon sok eset előfordulhat, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mikor melyik állam szabályait kell alkalmazni. Kérdés esetén keressenek bátran!

16/03/2026

Mai határidők

Mai nap van utolájra lehetőség arra, hogy kérjük a NAV által elkészített szja bevallás tervezet postázását. Akinek van Ügyfélkapu+ vagy a DÁP-regisztrációja, online már elérheti tervezetét az eSZJA-oldalon. Akinek nincs, az adóazonosító jele és születési dátuma megadásával többféle módon kérheti tervezetének postázását. A legegyszerűbb SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon, SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn formában.

Az elkészült tervezeteket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tértivevényesen, április 30-áig küldi el postán az igénylőknek. A postázás helyett azonban érdemes az online utat választani. Amint megtörténik az Ügyfélkapu+-ra vagy a DÁP-ra a regisztráció, azonnal elérhetővé válik a NAV szja-bevallás kiajánlási szolgáltatása.

(forrás: www.nav.gov.hu)

Illetve a helyi adók tekintetében is fizetési határidő van ma, különös tekintettel a helyi iparűzési adó előlegre, ezt sem érdemes elfelejteni.

04/03/2026

Tartós megbízási jogviszony

Idén január 1-jétől a tartós megbízási jogviszonnyal bővült a Tb törvényben meghatározott biztosítási jogviszonyok köre. Érdemes lehet áttekinteni, miben hoz újdonságot ez a változás.

Fontos tisztázni, hogy mit is ért a jogszabály tartós megbízási jogviszony alatt. A tartós megbízási jogviszony olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.

Azaz csak akkor beszélhetünk ilyen jogviszonyról, ha a foglalkoztató így szeretné bejelenteni azt. Önmagában attól, hogy egy megbízás hosszabb időszakon át tart, még nem lesz automatikusan tartós megbízási jogviszony.

A "hagyományos" biztosítási jogviszonyok esetében a tb-kötelezettséget utólag kell elbírálni, és a feltételek teljesülése esetén bejelenteni az adóhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – ezzel szemben - a fenti biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, hanem a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét, hasonlóan a munkaviszonyhoz.

Van azonban rossz oldala is ennek a folyamatosságnak, ugyanis a munkaviszonyhoz hasonlóan a minimum járulékfizetési kötelezettség szabályait a tartós megbízási jogviszonyban álló személyre is alkalmazni kell: a minimálbér 30 százaléka után kell tb hozzájárulást és szochót fizetni.

A tartós megbízási jogviszony akkor sem vehető figyelembe 36 órás munkaviszonyként az egyéni vagy társas vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettségét illetően, ha egyébként a megállapított közterhek elérik a minimálbér után fizetendő közterhek összegét.

EKHO választás esetén csak a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelem vonatkozásában lehetséges, hiszen a minimálbérig mindenképpen fennáll a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.

22/02/2026

Kisvállalati adó – kedvező változások
Számos kedvező változás lépett hatályba az előző év végén a kisvállalati adó (KIVA) alanyai számára, illetve azoknak, akik csak tervezik az áttérést.

Kedvezőbbek lettek a KIVA belépési feltételei. Az állományi létszám belépési maximuma 50 főről 100 főre, a bevételi és a mérlegfőösszeg belépési értékhatára pedig egységesen 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra nőtt.

Régi igazságtalanságot orvosolt a módosítás az átalakulások kapcsán.
Amennyiben a kisvállalatiadó-alanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, az adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, ha megfelel az adóalanyiság választására vonatkozó szabályoknak, akkor ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ilyenkor az egyesülés, szétválás önálló üzleti évet keletkeztet, ebből következően a kisvállalati adó alapjának általános megállapításának kötelezettsége is fennáll, azonban a módosítás szerint az áttérési különbözetet nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Mentesítették továbbá az elektronikus pénzeszközöket az adóalap növelési kötelezettség alól, valamint a szochóval összhangban eltörölték a 112,5 százalékos adóalap-kiegészítési kötelezettséget a biztosítottnak minősülő társas vállalkozók kapcsán.

Call now to connect with business.

15/02/2026

Szolgálati járadékban részesülő osztalékot kap
Kérdésként merült fel, hogy ha egy szolgálati járadékban részesülő személy osztalékot kap, azt bele kell-e számolni az éves keretösszegbe?
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése alapján szüneteltetni kell a járandóságot, ha a kedvezményezett biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell.
Az osztalék kapcsán nem keletkezik biztosítással járó jogviszony, nem alapja az osztalék a társadalombiztosítási járuléknak sem, így tehát ezen a jogcímen bármekkora jövedelem szerezhető, nem vész el a szolgálati járadék.

08/02/2026

Gyakori esetek 2026-ban, amikor a saját jogon nyugdíjas is szochót fizet

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (szochó törvény) 5. § (1a) bekezdése alapján adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély

„a) részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni;

b) által megszerzett az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.”

Érdemes tisztázni, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, a fogalom meghatározásakor a szochó törvény a Tb törvény fogalmára hivatkozik, a cikkünk végén részletesen olvashatják.
Így kívánja elkerülni a jogalkotó, hogy 0 százalékos közteherrel vegyenek ki pénzt a gazdasági társaságokból az édesanyák munkaviszonya kapcsán. A kapcsolt vállalkozásoktól érkező kifizetéseket össze kell számítani, így ezt a kiskaput is bezárták.

Osztalékot kap gazdasági társaságból

A szochó törvény a saját jogon nyugdíjas személy bizonyos jövedelmeit mentesíti az adófizetési kötelezettség alól. Az összevont adóalapba tartozó, adóelőleg-alapot képező – a törvény 1. § (1)–(3) bekezdéseinek hatálya alá tartozó – jövedelmek esetében a nyugdíjasnak minősülő személlyel kapcsán nem keletkezik szochofizetési kötelezettség. Azonban az osztalék utáni adófizetési kötelezettséget a szochó törvény 1. § (5) bekezdése határozza meg, amelyre nem vonatkozik a mentesség, így a saját jogon nyugdíjas személyi is adót fizet legfeljebb a felső határig, amely a havi minimálbér huszonnégyszerese.

Saját jogú nyugdíjas „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi L###I. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
17.2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.”

01/02/2026

Áfa alanyok által magánszemélyeknek nyújtott egyes speciális szolgáltatások áfa kezelése

Az áfa tv alapján a következő, nem adóalany (tehát jellemzően magánszemélyek) részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő letelepedett, ennek hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:

a) telekommunikációs szolgáltatások;
b) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások;
c) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

Melyek ezek a szolgáltatások? Az Áfa törvény egy példálózó jellengű felsorolást ad:

a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik.
Önmagában a kapcsolatfelvétel és ajánlatadás, az ajánlat elfogadása még természetesen nem keletkeztet áfa fizetési kötelezettséget.
Amely magyar áfa alanynak áfa fizetési kötelezettsége keletkezik egy másik tagállamban, az egyablakos rendszeren keresztül teljesítheti.
Bizonyos feltételek együttes teljesülése esetén mentesülni lehet ezen kötelezettségek alól.

Ha a szolgáltatás nyújtója:

a) kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, ennek hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,
b) a szolgáltatást olyan nem adóalany részére nyújtja, aki az előző ponttól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, vagy ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy a terméket az előző pontban említett tagállamtól eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,
c) az adott naptári évben, valamint – feltéve, hogy ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesített – az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.
Ezen kedvezmény alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek – adó nélkül számított ellenértékével – a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó először meghaladja 10000 Eurós. értékhatárt. Magyarország esetén ezt az értékhatárt 313,96 Ft-os árfolyammal kell számolni.

Kérdése van? Keressen bennünket az elérhetőségeinken!

26/01/2026

Nappali tagozatos hallgató egyéni vállalkozó külföldi egyetemen tanul. Hogyan kell meghatározni a járulékalapját?

Sokan tudják, hogy a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a speciális szabályok szerint megállapított járulékalap, ha nappali tagozatos hallgatói jogviszonya van a vállalkozónak.

Kérdés, hogy egy külföldi egyetemmel fennálló hallgatói jogviszony is elegendő-e a kedvezőbb járulékfizetéshez? A választ a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben kell keresni.

Az az egyéni vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, alkalmazhatja a kedvező szabályokat, azaz nem kell a minimum járulékokat megfizetnie.

21/01/2026

Támogatás az éttermeknek?

Nagy Márton gazdasági miniszter Facebook oldalán az éttermeket segítő szándékkal belengetett pár lehetséges támogatást:

• Az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentáció adómentes lesz január 1-től a vállalkozás árbevételének 1 százalékáig, de legfeljebb évi 100 millió forintig a jelenlegi 33 százalékos reprezentációs adó helyett.
• A turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentése 4 százalékról 2 százalékra az éttermi vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásoknál, ez február 1-től lépne életbe.
• Szintén februártól a felszolgálási díj adózásán csavarnának. Az éttermek árbevételük 20 százalékát így kezelhetnék, így ha ebből a felszolgálási díjból bért fizet az étterem, akkor azt kedvező adózással teheti.
• Kedvezményes hitel lesz elérhető a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponttól.
• További adminisztratív könnyítések is várhatók.

18/01/2026

Alkalmi munka szabályai dióhéjban 2026

Az év elején megjelent a NAV oldalán az alkalmi munka szabályairól szóló frissített információs füzet. Alkalmi munkát változatlanul összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra lehet létesíteni ugyanazon felek között.

Van egy éves maximális keret minden foglalkoztatónak (kivéve filmipar és szociális szövetkezet) arra vonatkozóan, hogy hány főt alkalmazhat egy évben ilyen jogviszony keretein belül:

 aki nem foglalkoztat főállású személyt, annak egy fő
 1-5 munkavállaló foglalkoztatásakor két fő
 6-20 munkavállaló esetén 4 fő
 20-nál több munkavállalónál a létszám 20 százaléka

Ezt a keretet egyenlőtlenül is fel lehet használni, ez egy éves keretszám gyakorlatilag. Egy főállású alkalmazott nélküli foglalkoztatónak is lehet egy napon 5 alkalmi munkavállalója. A fel nem használt keretet azonban az évek között „mozgatni” nem lehet.

Van a munkavállaló oldaláról is korlát, egy évben fő szabály szerint legfeljebb 120 napot dolgozhat így valaki, mezőgazdasági idénymunka esetén 210 napot.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő adó 2026. január 1-jétől a munkaviszony minden napjára dolgozóként:

 mezőgazdasági idénymunka esetén az első 120 napra 2400 Ft (a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka) a további 90 napra ennek másfélszerese 3600 Ft
 turisztikai idénymunka esetén 2400 Ft (a hónap első napján érvényes miniálbér 0,75 százaléka, azaz 2 400 forint)
 alkalmi munka esetén 4800 Ft/nap, (a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka)
 filmipari statiszta esetén a minimálbér 3 százaléka, azaz 9 700 forint.

Adótartozással rendelkező adózók

Aki 300 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, vagy szja előleg kapcsán, nem alkalmazhat így munkavállalót.

Bejelentés módja

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás adatait a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni legpraktikusabban telefonos applikáción vagy ONYA-n keresztül. Telefonon és T1042E adatlapon is megtehető a bejelentés.

Bérezés

A bérezést a minimum és maximum vonatkozásában érdemes vizsgálni. Előbbi esetében legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
Utóbbi estében a filmipari statiszta napi nettó jövedelme nem haladhatja meg 2026. január 1-jétől a 38 700 forintot.
Egyebekben a felső korlát nincs meghatározva, de a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak, magyarul a foglalkoztatónál adófizetési kötelezettséget eredményezhet. A munkavállaló addig nem adózik ezen jövedelme után, ameddig a kifizetés nem haladja meg a minimálbér vagy garantált bérminimum 130 százalékának szorzatát.

03/01/2026

Átalányadózók 2026-ban

Ahogyan az korábbi bejegyzésünkben említettük a minimálbér 2026-ban emelkedett, ez az átalányadózók számára is kedvező változásokat jelent.
Ezen túl más kedvező módosítások is hatályba lépnek 2026-ban, érdemes ezeket röviden áttekinteni.
Ez egyik ilyen kedvező változás, hogy a fő szabály szerint elszámolható költséghányad 40-ről 45 százalékra, majd 2027-től 50 százalékra emelkedik.
A másik kedvező változás ami természetes a többi áfa alanyt is értintheti: az alanyi mentesség értékhatára 18 millió forintról 20 millió forintra nő.

Minimálbér változások hatása

Aki a 45 vagy a 80 százalékos költséghányad alá tartozik, az az éves minimálbér tízszereséig (38 736 000 forint) szerezhet bevételt átalanyadózóként.
A vonatkozó kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet, vagy e mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltatói, közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetében ez az összeg 193 680 000 forint.
Az átalanyadózók ezen tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes, így itt is számszerűsíthető hatása van a minimálbér emelésének. 2026-ben ez a összeg 1 936 800 forint, azaz fő szabály szerint eddig a jövedelemig tart az szja mentesség.

31/12/2025

Mindenkinek boldog új évet kívánunk!