29/07/2026
100 ezer forintos iskolakezdési támogatás
Az iskolakezdési támogatás összege és kifizetése
A támogatás teljes összege gyermekenként 100.000 forint, amely adó- és járulékmentes, valamint végrehajtás alá sem vonható.
A kifizetés két egyenlő részletben történik:
• Első részlet (50.000 Ft): Készpénzben vagy utalással érkezik 2026. augusztus 24-ig.
• Második részlet (50.000 Ft): Utalvány formájában kerül kézbesítésre 2026. november 30-ig.
A 100.000 forintos összeg minden olyan gyermek után jár, aki megfelel a feltételeknek.
Ha egy gyermek több jogcímen is jogosult lenne a támogatásra, a támogatást akkor is csak egyszer (maximum 100.000 Ft) kaphatja meg a család.
Egy gyermek után egy jogosult kaphat támogatást. Kivételt képez a közös szülői felügyelet alatt álló, különélő szülők esete, ahol a felek 50-50%-os arányban részesülnek az összegből.
A kifizetés a családi pótlékkal megegyező módon történik (bankszámlára utalva vagy postai úton a lakcímre kézbesítve). A támogatás a családi pótléktól teljesen elkülönülve, külön tranzakcióként vagy külön postaszelvénnyel érkezik meg.
Ki jogosult a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásra, és hogyan történik a kifizetés?
A tanévkezdés időszaka minden évben jelentős, koncentrált anyagi megterhelést jelent a magyar családok számára. A tanszerek, tankönyvek, iskolai ruházat és egyéb kiegészítő eszközök beszerzése komoly pénzügyi kihívás elé állítja a szülőket. Ezen terhek hatékony mérséklése érdekében kerül megállapításra a 100.000 forint összegű iskolakezdési támogatás. A kormányzati intézkedés elsődleges rendeltetése, hogy célzott pénzügyi segítséget nyújtson a rászoruló, illetve sajátos élethelyzetben lévő családoknak. A támogatás legfőbb társadalmi célkitűzése, hogy az anyagi erőforrások szűkössége vagy a kedvezőtlen életkörülmények egyetlen gyermek esetében se képezzenek akadályt a minőségi oktatásban való teljes értékű részvételben.
Az intézkedés jogszabályi hátterét az iskolakezdési támogatásról szóló 112/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet biztosítja, amely 2026. június 24-étől hatályos. A jogszabály meghatározza a jogosulti kört, valamint azokat a konjunktív (együttesen teljesítendő) feltételeket, amelyek megléte elengedhetetlen a támogatás folyósításához.
A támogatásra azon szülők, gyámok vagy törvényes gondviselők válhatnak jogosulttá, akik az érintett gyermekre tekintettel augusztus hónapban iskoláztatási támogatásban (amely a családi pótlék nevelési-oktatási intézményben tanulók után járó formája) részesülnek.
Nyomatékosan hangsúlyozandó, hogy a speciális státuszok fennállása önmagában nem elégséges: a juttatás kizárólag azon gyermekek után folyósítható, akik köznevelési vagy szakképző intézményben folytatnak aktív tanulmányokat, vagy az adott év szeptemberében igazoltan megkezdik az első évfolyamot, és augusztusban családi pótlékban részesültek.
Jogosultsági kategóriák részletes elemzése:
Az iskolakezdési támogatásra az a szülő jogosult, akinek gyermeke az iskoláztatási támogatás mellett az alábbi kiemelt kategóriák legalább egyikébe beletartozik:
1.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság (RGYK)
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi ###I. törvény (Gyvt.) alapján az a gyermek jogosult RGYK-ra, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az alábbi értékhatárokat (a szociális vetítési alap arányában):
• A szociális vetítési alap 245%-át (69.825 Ft): Amennyiben a gyermeket egyedülálló szülő/törvényes képviselő neveli; ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos; illetve, ha a nagykorúvá vált gyermek nappali tagozaton tanul és még nem töltötte be a 23. (felsőoktatásban a 25.) életévét.
• A szociális vetítési alap 225%-át (64.125 Ft): Minden egyéb, a fentiekbe nem tartozó esetben,
feltéve, hogy az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a Gyvt.-ben meghatározott értéket.
Az RGYK-ra való jogosultságnak augusztus 1-jén fenn kell állnia.
2.) Magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság
Ebbe a körbe azon tartósan beteg, valamint súlyosan fogyatékos gyermekek tartoznak, akik a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról szóló 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet mellékletében nevesített betegségben, fogyatékosságban szenved. A betegség vagy fogyatékos állapot fennállását hivatalos gyermek-szakorvosi, gyermekkórházi vagy gyermekklinikai igazolással kell tanúsítani.
3.) Sajátos nevelési igény (SNI)
A sajátos nevelési igény tényét a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága állapítja meg. Amennyiben a szakértői vélemény szerint a gyermek sajátos nevelési igényű, akkor ezt annál a köznevelési vagy szakképző intézménynél kell bejelenteni, ahol a gyermek tanul, vagy ahol szeptemberben a tanulmányait megkezdi.
4.) Alternatív felzárkóztató programokban való részvétel
Azon tanulók, akik a szakképzési rendszer keretein belül működő, a lemorzsolódást megelőző dobbantó programban, vagy a gyakorlatiorientált műhelyiskolai képzésben vesznek részt aktívan, szintén célzottan jogosulttá válnak a támogatásra, elismerve ezen képzési formák kiemelt társadalmi szerepét.
5.) Egyedülálló szülő által nevelt gyermek
A családtámogatási jogszabályok értelmében egyedülállónak minősül az a szülő vagy gyám, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától igazoltan külön él, és nincs élettársa. A jogalkotó egyedülállónak tekinti azt a személyt is, akinek házastársa/élettársa jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos diák, megváltozott munkaképességű, vakok személyi járadékában részesül, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltve nem rendelkezik saját jövedelemmel.
A szülők a havonta folyósított családi pótlék pontos összege alapján bizonyosodhatnak meg arról, hogy a nyilvántartásban egyedülállóként szerepelnek-e. Az emelt összegek a következőképpen alakulnak:
• 1 gyermek esetén: 13.700 Ft (szemben a kétszülős 12.200 Ft-tal)
• 2 gyermek esetén: gyermekenként 14.800 Ft (szemben a kétszülős 13.300 Ft-tal)
• 3 vagy több gyermek esetén: gyermekenként 17.000 Ft (szemben a kétszülős 16.000 Ft-tal)
• Tartósan beteg/fogyatékos gyermek esetén: gyermekenként 25.900 Ft (szemben a kétszülős 23.300 Ft-tal)
Amennyiben a számlára érkező összeg megegyezik a fentiekkel, a szülőnek semmilyen további teendője nincs, a 100.000 forintos támogatás kifizetése automatikusan megtörténik.
Ha az élethelyzet változása (pl. válás, különköltözés) miatt a szülő egyedülállóvá vált, de ezt még nem jelentette be a hatóságok felé, az alábbi három hivatalos csatorna egyikén teheti meg a bejelentést:
• Elektronikus úton (leggyorsabb): A hivatalos kormányzati portálon keresztül a www.magyarorszag.hu címen. A felületre történő belépéshez Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgár Alkalmazás (DÁP) szükséges. A portálon a “Juttatás, segély” főcsoporton belül a “Családok támogatása” menüpont alatt található digitális űrlapot kell kitölteni és elektronikus úton beküldeni.
• Személyes ügyintézéssel: bármelyik Kormányablakban, vagy a lakóhely szerint illetékes Fővárosi vagy Vármegyei Kormányhivatal családtámogatási szakterületének ügyfélszolgálatán.
• Postai úton: A lakóhely szerint illetékes Fővárosi vagy Vármegyei Kormányhivatal nevének feltüntetésével (Központi postacím: Budapest 1919).
6.) Gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek
Ebbe a kategóriába a családok támogatásáról szóló 1998. évi L###IV. törvény alapján azon gyermekek tartoznak, akik gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási vagy szociális intézményben élnek, nevelőszülőnél nyertek elhelyezést, vagy a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal kerültek kiemelésre a vér szerinti családból.
7.) Árvaellátásban részesülők
Azok a tanulók, akik sajnálatos módon egyik vagy mindkét szülőjüket elveszítették, és emiatt a társadalombiztosítási rendszer keretein belül rendszeres árvaellátásra jogosultak.
Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) az iskolakezdési támogatás megítélésekor a különböző hivatalok nyilvántartásából kapott adatokból állapítja meg a jogosultságot. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek semmilyen külön igazolást nem kell benyújtaniuk, a hivatalok egymás között tisztázzák a jogosultságot.
RGYK adatok: Az Államkincstár a jogosultak adatait közvetlenül a rászorulókat nyilvántartó PTR (Pénzbeli és Természetbeni Ellátások Nyilvántartása) rendszerből emeli át.
SNI adatok: A sajátos nevelési igény tényét igazoló adatokat a Kincstár az Oktatási Hivataltól, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól szerzi be.
Fontos figyelmeztetés: A szülőnek az SNI státuszt az érintett köznevelési vagy szakképző intézménynél kell bejelentenie. Ha az adat nem szerepel a fent említett két országos hivatal adatbázisában, a Kincstár a támogatást nem tudja automatikusan megállapítani, függetlenül attól, ha a szülő ezt közvetlenül a Kincstárnak jelzi.
Egyedülállói státusz, tartós betegség, fogyatékosság: A jogosultság elbírálása a Kincstár saját családtámogatási nyilvántartása alapján történik. Külön igazolás nem szükséges, amennyiben a szülő már emelt összegű, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Árvaellátás: Az árvaellátást a Kincstár folyósítja, így saját hozzátartozói nyugellátás nyilvántartásából történik az adatszolgáltatás.
• SZERZŐ: DR. BOGDÁN ZSUZSANNA
